Bölcsőhalál

A bölcsőhalál, vagy csecsemőkori hirtelen halál (sudden infant death syndrome - SIDS) egy teljes légzésleállással járó, általában 1 éves kor előtt bekövetkező állapot. A halálok megállapítása kizárásos alapon, boncolás után történik. Jellemzően 2 és 4 hónapos kor között fordul elő és fiúknál némileg gyakoribb. A betegség hátterében valószínűleg a tüdő rendellenes működését okozó génhiba áll. A bölcsőhalál szerencsére igen ritkán fordul elő, Magyarországon évente körülbelül 30 esettel találkoznak az orvosok.

A betegség tünetei:

A bölcsőhalál elsődleges és végzetes tünete a hirtelen és váratlan, jellemzően alvás közbeni légzésleállás, amelynek következtében a gyermek szervezete oxigén hiányában nem képes tovább működni. Sajnos semmilyen előzetes tünet nem figyelmeztet a tragédia közeledtére, a bölcsőhalál minden esetben váratlanul következik be.
A csecsemőkori légzészavarok nem számítanak ritka jelenségnek, időnként azonban előfordul, hogy a spontán légzésleállás tartós, és a légzés magától nem tér vissza. Ilyenkor beavatkozás nélkül a gyermek sajnos megfullad. A hirtelen bölcsőhalál minden esetben csendben, jellemzően éjszaka, fájdalom és szenvedés nélkül zajlik le.

Kezelés, terápia:

Kezelése csak abban az esetben lehetséges, ha a légzésleállást észlelve mesterségesen újraindítják a légzést. Mivel a betegség pontos okát egyelőre csak találgatjuk, a megelőzés szinte lehetetlen. A szülők annyit tehetnek, hogy megtanulják a megfelelő újraélesztési technikákat, és légzésfigyelő készüléket helyeznek el a gyermekágyban. Egyes feltételezések szerint a hason altatás, a túlzottan puha ágy, valamint a szülők dohányzása növelheti a bölcsőhalál kialakulásának esélyét.