HIRDETÉS

Rádióhullám, lézer és szike - visszérműtétek az eredmények tükrében

Visszérműtét után a legfontosabb kérdés a beteg számára, mikor térhet vissza normális életviteléhez. A megfelelő eljárás kiválasztásával ma már ez az idő elképesztően lerövidíthető. A visszeres elváltozások, súlyosságuktól függően akár a betegek munkavégzését is ellehetetleníthetik, a sikeres műtét nem csupán egy kellemetlen panasztól mentheti meg a betegeket, de visszaadhatja az esélyt számukra arra is, hogy teljes értékű életet éljenek, teljes értékű munkavállalókként. Ezért sem mindegy, mennyi időt vesz igénybe, és milyen szövődményekkel járhat a visszeres elváltozások kezelését célzó műtéti eljárás. Az alábbiakban három elterjedt és hatékony műtéti eljárás eredményességéről olvashatnak. Kitépés A klasszikus, mechanikus sebészeti megoldás, az orvosi szaknyelvben ún. kitépéses eljárásként ismert módszer széles körben alkalmazott, hiszen a műtéti beavatkozás nem igényel különösebb speciális készüléket. A kitépéses eljárást alkalmazó műtéten átesett visszeres betegek átlagosan 4 napon belül visszatérhetnek normál életvitelükhöz és a műtét utáni lábadozási időt követően, állapotuk változásának függvényében akár azonnal visszatérhetnek a munkahelyükre is. Amennyiben a kontrollvizsgálatok és a páciens tünetei ezt nem engedik, előfordulhat az is, hogy a munkába való visszatérésig 42 nap is eltelik. Az eljárás alkalmazását követően a betegek kb.20%-ánál biztosan lehet számítani arra, hogy műtét után az érintett területeken vérömleny keletkezhet. Lézer A klasszikus kitépéses eljárásnál modernebb technológiát igényel a lézeres vénás kezelés, amely a tágult visszereket kb. 800 Celsius fokon történő szövetroncsolással szünteti meg. Ez az eljárás gyorsabb lábadozási időt eredményez, mint a klasszikus kitépéses műtéti eljárás, hiszen a betegek 2 napon belül hazatérhetnek a kórházból. A munkába állás esetében átlagosan hasonló számokkal lehet kalkulálni, mint a kitépéses sebészeti beavatkozáson átesetteknél, viszont a hosszabb gyógyulást igénylő betegek esetében ez a módszer lényegesen hatékonyabb a másiknál. A hazatérést követően legfeljebb 14 napon belül ismét munkába állhatnak a lassabban gyógyuló páciensek is. A lézeres technika ugyanakkor már az esetek 38%-ánál a műtétet követően vérömlenyes elváltozásokat eredményezhet, szemben a kitépéses technika 19%-os arányával. A módszer, mint modernebb eljárás több vizsgálatnak is tárgya volt, amelyekben a műtét szövődményeit tárták fel a kutatók. Hasonló adatok ugyan a kitépéses eljárásra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre, így ezen a téren összehasonlításra sem nyílik lehetőség, de annyi bizonyos, hogy a lézeres műtétet követő 48 órában a páciensek több mint 7%-ánál tapasztalható bőrpír megjelenése, több mint 2%-uknál zsibbadás és érzés zavar az érintett területeken, és hasonlóan több mint 2% azoknak a száma, akiknél akár súlyos szövődmény, mélyvénás trombózis is kialakulhat. Rádióhullám Az egyik legkorszerűbb ma elérhető módszer a teljes nevén VNUS Closure Fast eljárásként ismert rádiófrekvenciás műtéti beavatkozás 120 Celsius fokon közvetlenül az érfalat roncsolja, és az előbb említett módszerekhez képest kiemelkedően jó eredményeket mutat a szövődmények alacsony mértékét és a betegek gyógyulási idejét tekintve. A rádiófrekvenciás beavatkozás lehetővé teszi, hogy egy pénteki műtét után hétfőn már dolgozni tudjon a páciens (a gyengébben gyógyuló betegeknél ritkán, de előfordulhat, hogy ez az idő 14 napba is beletelik). Ráadásul a műtétet követő 48 órán belül jelentkező szövődményeket tekintve is rendkívül jó eredményeket rögzítettek az eljárást vizsgáló kutatók, a jellemző zsibbadás, bőrpír vagy akár mélyvénás trombózis szövődményei a rádiófrekvenciás műtétet követően egyetlen esetben sem jelentkeztek. Az eljárások szövődményeire és a beavatkozásokon átesett betegek műtét utáni státuszára vonatkozó adatok forrásai a következő vizsgálatok voltak: Lurie F, et al. Prospective Randomized Study of Endovenous Radiofrequency Obliteration (Closure) Versus Ligation and Vein Stripping (EVOLVeS). J Vasc Surg. 2003;38:207–14. Morrison, N. Poster presented at American Venous Forum Meeting, February 2003. L. H. Rasmussen et al. Randomized clinical trial comparing endovenous laser ablation, radiofrequency ablation, foam sclerotherapy and surgicals tripping for great saphenous varicose veins, British Journal of Surgery 2011 Jose I. Almeida, MD, RVT et al. Radiofrequency Endovenous ClosureFAST vs. Laser Ablation for the treatment of GSR: A multicenter, Single blinded, randomizedstudy, Vasc Interv. Radiol 2009