A zöldhályog a magas szeműri nyomást jelent. Sokan ezt a számítógépek monitorjával magyarázzák. Ez nem így van! Az is tévhit tovább, hogy gyógyíthatatlan. A zöldhályog műtéti úton gyógyítható. Akkor lehet belőle baj, ha nem fedezik fel időben. Részlet a 2010. március 18-i élő adásból.

Katóka mondja egyébként, hogy negyvenkét éves vagyok. Szemészeti vizsgálaton kiderült, hogy a szemnyomás 21 és 24 higanymilliméter. Többféle vizsgálatot végeztek: látótér vizsgálatot, de minden negatív. Most egy teljes napig, két óránként mérik majd a nyomást és automata látótér vizsgálatra is elküldtek. Sajnos nagymamájának zöldhályogja volt. Mennyire legyen megijedve azt kérdezi és, hogy ez már sok-e ez az érték s, hogy mit tegyen. De a munkája számítógéphez köti és azt kérdezi, hogy ronthat-e a számítógép ezen a dolgon, meg ugye sokan kérdezik, hogy kialakulhat-e számítógép miatt s, hogy hogyan tudna magán segíteni? Nos, az első az az, hogy 40 éves kor fölött mindig szoktuk nézni, hogy valakinek van-e zöldhályogja. Ugye a zöldhályog az, amit mondtunk az elején, hogy relatíve magas a szemnyomás és ez szép lassan látóüreg pusztulást okozhat. Na most a szemnyomást úgy állapították meg nagyon nagy számú ember, normálisnak kimondott ember szemnyomás mérése alapján Amerikában csináltak régebben egy ilyen mérést, hogy akinek szóval azt találták, hogy akinek 21, tehát 20 fölött van, tehát 21, vagy afölött él szemnyomással higanymilliméterben mérve, az már sokkal gyakrabban vált zöldhályogossá, glaukomássá, vagy ott sokkal gyakoribb volt a glaukoma mint akiknek 20 alatt volt a szemnyomása. Ugyanakkor, tehát általában azt mondhatjuk, hogyha valakinek 21-24 a szemnyomása a higanymilliméterben mint ahogy itt is ugye írja Katóka igen, hogy ez elvileg magas, elvileg magas, de ez csak nagy statisztikai számokat nézve magas. Ugyanis maga a szemnyomás mérés ez egy elég pontatlan dolog, tehát nem mindenkinek egyforma, egyforma vastag a szaruhártyája és nem mindenkinek egyforma merev, egyformán kvigit a szemnyomása, bocsánat a szemgolyó fala. Hát képzeljük el, hogy mondjuk hogyha egy bőr focilabdát fölfújunk teszem azt mit tudom én 100 higanymilliméter keménységre és egy luftballomot fölfújunk 100 higanymilliméter keménységre, tehát nagyjából ugyanazt a nyomást produkáljuk, melyiket fogjuk keményebbnek érezni? Hát nyilván egy lufit, vagy egy gumilabdát jóval puhábbnak fogunk érezni annak ellenére, hogy a belnyomása ugyanannyi, hiszen a bőr focilabdának maga a bőr külső váza is kemény. Tehát az eleve már egy keménynek érezzük akkor is, ha 0 nyomás van belül. Hozzáteszem, ha a lufit ugye leengedjük, az össze is esik, a bőrfoci meg megtartja az alakját annak ellenére, hogy 0 belnyomása van és ez mind azért van, mert, hogy kvigit, kemény, teljesen más a falnak az anyaga. Tehát meg kell nézni. Hát valószínűleg itt megnézték azt is, milyen vastag a szemgolyónak a fala, mert ha vékony a szemgolyó fala, akkor igen, akkor baj van, mert akkor ez a 21-24, ez nemhogy 21-24, hanem ilyenkor még kevesebbet is mérünk, mint amennyi valójában. Tehát ilyenkor vigyázni kell, ugyanakkor, ha kemény, ha vastag a szemgolyó fala, akkor meg ugye rosszabbat, keményebbnek nézzük, akkor jó a helyzet, mert akkor valójában, valószínűleg nem 21-24, hanem jóval kevesebb. Tehát ez az első. Meg kell nézni azt,hogy egyáltalán a szemnyomás mérés mennyire lehetett pontos, tehát, hogy milyen a szaruhártya vastagsága, mert a szemnyomást itt elöl a szaruhártyán mérjük. Tehát az a lényeg, hogy a szaruhártyának milyen vastag a fala. Hát sajnos a ligiditását, tehát, hogy mennyire merev a fal, azt nem tudjuk mérni, tehát csak a szaruhártya vastagságát lehet megnézni, ez az egyik. A másik az, hogy meg kell nézni, hogy a szem belsejében, a szemfenéken, ami itt belül ugye mondtam, hogy a magasabb szemnyomás miatt a látóidegfő pusztul el, ennek a látóidegfőnek az állapotát kell megnézni, nyilvánvalóan ott megnézték ezt is, mert hogyha tényleg magas a szemnyomás és tényleg zöldhályogja van, akkor a látóidegfő elkezd pusztulni és hogyha ez már elkezdődött, akkor ezt lehet látni. Na most ezt kiegészítve a látótér vizsgálattal, meg van még egy-két vizsgálat, amivel ki lehet egészíteni, tulajdonképpen nagyjából eldönthető, hogy perpillanat van-e neki zöldhályogja, vagy sem, de hozzáteszem, hogy sajnos hogyha a nagymamának zöldhályogja volt, tehát a családban valakinek zöldhályogja volt, akkor egy picit nagyobb a rizikó arra, hogy neki is az lesz, mert ez sajnos a hajlam az örökölhető. Tehát ha negatív lesz minden és úgy döntenek, hogy nincsen zöldhályogja, akkor is mindenképen ajánlatos évente egyszer elmenni szemorvosi vizsgálatra. Hozzáteszem, hogyha nem negatív és minden eredmény és azt mondják, hogy hát nézze magának zöldhályogja van, akkor sem kell megijedni, hiszen a látótér vizsgálat tehát maga a látás még nem károsodott. Ugye azt tudni kell, hogy igazából ezt már szerintem többször elmondtuk, hogy nem az a baj, hogy ha kiderül, hogy valakinek zöldhályogja van. A baj akkor van, ha nem derül ki, hogy zöldhályogja van és az van neki. Tehát amikor kiderítjük valakiről, hogy zöldhályogja van és elkezdjük kezelni, gondozásba vesszük, tehát magyarul minimum évente egyszer alaposan megvizsgáljuk és ebbe beletartozik a látótér,a szemfenék vizsgálat, a szaruhártya vastagság nézet. Sőt, ma már meg tudjuk azt nézni, hogy a látóidegfő körül az idegrost réteg pusztul, vagy nem, tehát, hogy a vastagsága változik, vagy nem, tehát ezt is meg tudjuk nézni. Meg tudjuk nézni ugye a látóidegfőnek a kivájultságát, a pusztulás mértékét. Tehát hogyha ezeket mi ellenőrizzük, akkor nem valószínű, hogy ott bármilyen romlás bekövetkezne, hiszen ha bármi gond van, tehát valamiért mondjuk a látótér romlik, vagy a szemfenék állapota, vagy bármi romlik, vagy a nyomás egyre magasabb, akkor mi természetesen valamit közbelépünk, valamit csinálunk, amivel karbantartjuk ezt a dolgot. Tehát innentől kezdve már nem kell félni attól, hogy megvakul, csak éppen be kell tartani azt, amiket mi mondunk, illetve javaslunk. Úgy, hogy én azt gondolom egyébként, hogy a kompúternek ehhez semmi köze, tehát a kompúter nem ront rajta, nem segít rajta, teljesen közömbös, indifferens, hogy valaki kompúterrel dolgozik, vagy nem. Sőt, annak ellenére, hogy sokan ezt állítják, az sem igaz, hogy a kompúter kiváltja a zöldhályogot, hiszen ha belegondolunk, amikor még kompúter egyáltalán nem is létezett, az emberek bizony már megvakultak zöldhályogban. Szóval ugye ezt azért szokták mondani egyébként, hogy a kompúter az előválthatja a zöldhályogot, kiválthatja, mert napjainkban sokkal több a zöldhályogos beteg mint korábban volt. Igen ám, de nem azért, mert valójában több zöldhályogos beteg van, hanem azért, mert a vizsgáló módszerek elképesztő módon fejlődtek a technikával együtt és ma már olyan korai szakaszban észleljük a zöldhályogot, amiről régen még álmodni sem mertünk volna és ezért merem azt mondani, hogy bizony, ha időben kiderül valakiről, hogy elkezdődött nála a zöldhályog betegség, akkor meg tudjuk akadályozni, biztosan meg tudjuk akadályozni azt, hogy később ő megvakuljon, ami régen bizony elég gyakori volt. Tehát a számítógép az nem számít. A másik pedig, hogy miben tud segíteni magán. Hát, a legfontosabb az, hogy amiket mi javaslunk, illetve mondunk, azokat be kell tartani. Tehát a cseppentés, hogyha szemcseppet kell használni, akkor ezt be kell tartani, illetve a rendszeres ellenőrzésre járás és a bizonyos vizsgálatokon való részvétel ez elengedhetetlen. Ha ezek mind megtörténnek, akkor egészen biztosan semmi komoly baj nem lehet.