Az agyérgörcs az agyi katasztrófák enyhébb változata. Bár okoz átmeneti beszéd, és/vagy mozgásképtelenséget, de ezek a beteg állapotának javulásával akár teljesen meg is szűnhetnek, ha időben, és megfelelő módon helyreáll az agy megfelelő területeinek vérellátása, és az érintett idegsejtek nem haltak el. Részlet a 2010. szeptember 2-i élő adásból.

A 62 éves nagymamának agyi görcse lett. Cukorbeteg, nem tud beszélni. Később rendbe jön a kommunikáció, lehet-e ennek a betegségnek életre szóló tünete, némaság, bénulás? Agyi görcse, azt hiszem, arra gondol kedves Ferenc, hogy agyérgörcse volt. A cukorbetegség és maga a kor előrehalad. Tehát különböző érbetegségekre hajlamosít mindnyájunkat. Ha az agyi érgörcsről akkor szoktunk egyébként beszélni, hogyha múló jellegű tünetek jönnek. Az előbb már említettem az érző központot az agyban. Nemcsak érző központ van, mozgató központ és nemcsak a végtagjainknak van mozgató központja az agykéregben, hanem a beszédünknek is többféle központja létezik. Most ha jól gondolom, akkor az Ön nagymamájának egy agyérgörcse volt, ami az úgymond domináns féltekében zajolhatott le és nem is csak görcs volt, hanem egy kicsit tartósabb vérkeringési zavar, aminek következtében a beszéd központ egy része valószínűleg elpusztult. Az idegsejtekről azt kell tudni, hogyha néhány percig nem megfelelő a számukra a környezet, például nem kapnak elég oxigént, vagy táplálékot, akkor ők néhány percen belül elpusztulnak egyszer és mindenkorra. Definíció szerűen lehet azt mondani, hogy idegsejtjeink nem regenerálódnak, nem születnek újjá. Ez nem teljesen így igaz, de általánosságban elfogadható. Tehát azt lehet tudni, hogy ha, amikor ott egy vérkeringés kiesés volt az Ön nagymamájának az agykérgében, az a terület, amit az a nem megfelelően keringő ér látott el, az elpusztult egyszer és mindenkorra, az ott marad, de javulás az mégis csak elképzelhető, mert az agyunknak van egy bizonyos plaszticitása. Tehát át tud alakulni a környező területek. A környezetben lévő idegsejtek, a tartalékban ott várakozó idegsejtek be tudnak lépni a kiesett sejteknek a helyére és ezért tudnak az agytrombózison, agyvérzésen, agyi műtéteken átesett betegek javulni. Magyarul egy nem kötelező, hogy a nagymama az úgy maradjon, hanem szépen, lassan, fokozatosan a beszéde az javulhat. Ami nagyon fontos, az az, hogy tisztázni kell, hogy mitől volt ez az agyi érgörcs, mitől volt ez az agyi vérkeringési zavar, mert ez bizony ez megismétlődhet. Vannak olyan rizikótényezők, amiket karban kell tartani, hogy ne ismétlődjön meg. Ilyen a cukorbetegség, ilyen a magas vérnyomás, ilyen a vérzsíroknak a helyzete. Vannak hajlamosítók, külső tényezők, mint a dohányzás, amiről le kell szokni. Aztán célszerű tisztázni, hogy a nyaki verőerek milyen állapotban vannak. Ezek itt fájdalmatlan, nem invazív módszer egy ultrahanggal tisztázható s ezeket azért célszerű most, amikor viszonylag kevés tünete van a nagymamának, mert a beszédzavar az egy kellemetlen, de nem föltétlenül súlyos tünet. Azért kell tisztázni ezeket a rizikótényezőket, mert ezeknek az uralásával meg lehet előzni talán egy második ilyen érgörcsöt, ami sokszor súlyosabb, mint az előző.