A rák és a nyomelemek - pótolni, amit a küzdelem elemésztett

A daganatos betegségek kezelése során az emberi szervezet talán leginkább egy háborús övezethez válik hasonlatossá. A kíméletlen küzdelemben az erőforrások gyorsan megsemmisülnek, ezért kiemelten fontossá válik az utánpótlás, azaz, a megfelelő időben és mennyiségben pótolt nyomelemek biztosítása. A Béres Csepp alkalmazása daganatos betegségek kiegészítő terápiájában Az alábbiakban a daganatos betegségek kiegészítő kezelései közül a nyomelempótlásról foglaltunk össze hasznos információkat. A daganatos betegségek kezelése összetett feladat, amely az alapvető kezelési eljárások (sebészi eltávolítás, kemoterápia, sugárkezelés) mellett magába foglalja a kiegészítő, más néven támogató (ún. szupportív) kezeléseket is. Szupportív kezelésekre azért van szükség, mert a daganatos betegség és a daganatellenes terápia nem ritkán jelentősen megviseli a szervezetet. A szupportív kezelések célja az, hogy enyhítsék a daganatos betegség, vagy a daganatellenes terápia következtében fellépő panaszokat és mellékhatásokat, ezáltal javítsák az általános állapotot, a közérzetet, amelyek jelentős mértékben meghatározói az életminőségnek. Nyomelemháztartás a daganatos betegségekben A nyomelemek szervezetünk működéséhez nélkülözhetetlen, azaz életfontosságú anyagok, amelyekhez csak kívülről, a táplálkozás útján juthatunk hozzá. Tumoros betegségekben a nyomelemigény nagyban megnövekedhet, melyet egyes esetekben a daganatellenes kezelések mellékhatásai tovább növelnek. Ilyenkor a szervezetben lecsökkent nyomelemraktárak feltöltésére a normál táplálékkal egyre kevesebb az esély a gyakran fellépő étvágytalanság, a rossz közérzet, valamint a gyomor és a bélrendszer csökkent felszívóképessége miatt. A nyomelemhiányos állapot számos élettani folyamatot károsan befolyásol, így pl. szervezetünk veleszületett tumor-ellenes mechanizmusait is. Az utóbbi évtized tudományos eredményei szerint a tumoros betegek életminősége javítható nyomelem pótlással. (Calder and Kew, 2002; Failla, 2003; Prasad and Kucuk, 2002). Nyomelemek és az immunrendszer Dr. Béres József eredeti eseti megfigyelései óta nemzetközileg is elfogadottá vált, hogy a nyomelemek igen fontos szerepet játszanak az emberi szervezet egészséges működésének fenntartásában, és egyes betegségek leküzdésében. Nyomelemekre a szervezetnek ugyan kis mennyiségben, de mégis nagy szüksége van. A nyomelemek többek között az immunrendszer egészséges aktivitásához szükséges számos enzim alkotórészeiként, azok működéséhez elengedhetetlenek. (Wintergerst et al., 2007) Tumoros betegségekben az immunrendszer funkciója gyengül (Malyankar, 2007, Lehrnbecher et al, 2008). Mára bizonyítottá vált, hogy igen előnyös a daganatellenes kezelést az immunrendszert támogató kezeléssel kiegészíteni, hiszen ezzel elősegíthető, gyorsítható a felépülés. A Béres Csepp ilyen, az immunrendszert támogató nyomelemkészítmény. Napjainkra számos vizsgálat igazolta, hogy a nyomelemhiány megszüntetése immunrendszerünk tumorellenes védekező mechanizmusainak támogatásán túl kedvezően hat a szervezet kórokozókkal szembeni ellenállóképességére is, és hathatóan segíti egyes fertőzések előfordulási gyakoriságának és súlyosságának csökkentését. (Calder and Kew, 2002; Failla, 2003; Ibs and Rink, 2003) Fentiekből következően a tumoros megbetegedések kiegészítő (szupportív) kezelésének fontos része a folyamatos nyomelem-pótlás, hiszen - ebben az állapotban az immunrendszer funkciója gyengül, továbbá - a nyomelem-igény megnövekszik (Lehrnbecher et al, 2008; Davis, 2003; Hercberg et al., 2004; Prasad and Kucuk, 2002; Wintergerst et al., 2007; Malyankar, 2007) Irodalomjegyzék BECK, M.A., HANDY, J. & LEVANDER, O.A. (2004). Host nutritional status: the neglected virulence factor. Trends Microbiol., 12, 417-423. CALDER, P.C. & KEW, S. (2002). The immune system: a target for functional foods? Br. J. Nutr., 88 Suppl 2:S165-77., S165-S177. PRASAD, A.S. & KUCUK, O. (2002). Zinc in cancer prevention. Cancer Metastasis Rev., 21, 291-295. DOHERTY, C.P. (2007). Host-pathogen interactions: the role of iron. J. Nutr., 137, 1341-1344. FAILLA, M.L. (2003). Trace elements and host defense: recent advances and continuing challenges. J. Nutr., 133, 1443S-1447S. IBS, K.H. & RINK, L. (2003). Zinc-altered immune function. J. Nutr., 133, 1452S-1456S. Lehrnbecher T, Koehl U, Wittekindt B, Bochennek K, Tramsen L, Klingebiel T, Chanock SJ. (2008) Changes in host defence induced by malignancies and antineoplastic treatment: implication for immunotherapeutic strategies. Lancet Oncol. 9:269-278. MALYANKAR, U.M. (2007). Tumor-associated antigens and biomarkers in cancer and immune therapy. Int. Rev. Immunol., 26, 223-247. WINTERGERST, E.S., MAGGINI, S. & HORNIG, D.H. (2007). Contribution of selected vitamins and trace elements to immune function. Ann. Nutr. Metab., 51, 301-323. DAVIS, C.D. (2003). Low dietary copper increases fecal free radical production, fecal water alkaline phosphatase activity and cytotoxicity in healthy men. J. Nutr., 133, 522-527. HERCBERG, S., ESTAQUIO, C., CZERNICHOW, S., MENNEN, L., NOISETTE, N., BERTRAIS, S., RENVERSEZ, J.C., BRIANCON, S., FAVIER, A. & GALAN, P. (2005). Iron status and risk of cancers in the SU.VI.MAX cohort. J. Nutr., 135, 2664-2668.