Milyen formái vannak a szívelégtelenségnek?
A szívelégtelenség lefolyása szerint megkülönböztetünk akut és krónikus szívelégtelenséget.
Ezek közül a krónikus forma jóval gyakoribb, melyben a tünetek az idő előrehaladtával lassan alakulnak ki és fokozatosan súlyosbodnak. Az akut szívelégtelenség minden átmenet nélkül jelentkezik, és tünetei kezdettől fogva súlyosak. Akut szívelégtelenséget okozhat például a szívinfarktus, melyben a szervezet nem képes hirtelen kompenzálni a gyorsan bekövetkező szívizomelhalás miatt kieső szívizomterület funkcióját.
A szívelégtelenség érintheti a bal, vagy a jobb kamrát, de sokszor mindkettőt érinti.
Ennek megfelelően beszélhetünk a bal szívfél, a jobb szívfél, vagy mindkét szívfél elégtelenségéről. A jobb kamra elégtelensége leggyakrabban a bal szívfél elégtelenségének következménye.
A szívelégtelenségnek még két fontos típusát kell elkülöníteni: a szisztolés és a diasztolés szívelégtelenséget.
Ha a fő problémát az jelenti, hogy a szív nem tud megfelelően összehúzódni, s ezáltal nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni a nagyerek felé, akkor szisztolés szívelégtelenségről van szó.
Amennyiben a szív nem tud megfelelően kitágulni, s ennek megfelelően nem tud megfelelő mennyiségű vért magába fogadni (s ezt követően magából kipumpálni), akkor diasztolés szívelégtelenségről beszélünk.
