Okok és kiváltó tényezők

Azok számára, akiket a betegség nem érint, a pikkelysömör nem más, mint “csupán egy bőrbetegség”. A pikkelysömör azonban több annál. A betegség pontos oka nem ismert, azonban nem a bőr megfertőződése idézi elő, hanem egy gyulladásos betegség. A kutatási eredmények szerint a pikkelysömört a szervezet immunrendszerének zavara idézheti elő. Ezen eredmények alapján a pikkelysömör mindinkább, mint “immun-mediált” betegség kerül megjelölésre. Egy immun-mediált betegség bármely olyan állapot formájában megjelenhet, mely során az immunrendszer megtámadja a szervezet saját szövetét. A legtöbb bőrsejt körülbelül havonta egyszer osztódik és cserélődik ki (28 - 30 naponta). Ahogy az új sejt megjelenik a régi sejt a felszínen elhal és lehullik. A legtöbb ember esetében ez a folyamat annyira finom, hogy alig észrevehető. Azonban egy pikkelysömörös betegnél a fenti folyamat nem megfelelően működik. A bőrsejtel ahelyett, hogy csak minden hónapban termelődnének újra, 3 – 6 naponta termelődnek az érintett területen. Ennek eredményeképpen a bőrsejtek száma hatalmasra nő. Azzal, hogy olyan sok új sejt olyan gyorsan termelődik, a sejtek felgyűlnek a bőr felületén és közvetlenül alatta, kidomboruló pikkelyes sebet vagy foltokat eredményeznek. A leggyakoribb megjelenési formájában (plakkos pikkelysömör), a pikkelyek a bőr felszínéről könnyen, rétegesen lehámlanak, fehér - vagy ezüstszínű pikkelyeket eredményezve. A felszín alatt található sejtek összetapadnak, és olyan sebet alakítanak ki, amely érzékeny, piros színű és könnyen vérzik. A bőr gyulladásos állapotát a többi gyulladásos sejt is okozza (fehérvérsejtek). Egy “pikkelysömört okozó gén” nem került beazonosításra, azonban a pikkelysömör osztozhat gének olyan részeivel, amelyek egyéb immun-, illetve gyulladásos betegségekkel állnak összefüggésben. Ez megmagyarázná azt, hogy pikkelysömörben szenvedő betegeknek miért lehet más, hasonló eredetű betegségük is, mint például ízületi gyulladás, gyulladásos bélbetegség, 1-es típusú cukorbetegség, sclerosis multiplex illetve egy olyan bőrbetegség, amelyet gyakran kevernek össze a pikkelysömörrel, az atopiás dermatitis. A pikkelysömör kialakulása A pikkelysömör kialakulására való hajlam örökölhető. Amennyiben egy gyermek szülei közül az egyik pikkelysömörben szenved, akkor a pikkelysömör kialakulásának az esélye 1 a 4-hez. A kutatók úgy gyanítják, hogy a pikkelysömör genetikai és környezeti tényezők együttes hatására alakul ki. A pikkelysömörrel együtt örökölt hajlam alakulhat ki az autoimmun-, illetve a gyulladásos megbetegedésekre, a betegség azonban csak akkor manifesztálódik, ha valami előidézi azt, mint például fertőzések, bizonyos gyógyszerek, sérülés, vagy stressz. A legtöbb ember esetében a pikkelysömör először 15 és 35 éves kora között jelentkezik, azonban bármely életkorban előfordulhat. A fiatal betegek közel egynegyede mondta azt, hogy a pikkelysömör először valamely fertőzést követően jelentkezett, mint például egy Streptococcus fertőzés. A pikkelysömör és a pikkelysömör fellángolásának leggyakoribb kiváltó okai: 1. Stressz: kimutathatóan előidézi, illetve fokozza a pikkelysömört. 2. Bőrsérülés: Amennyiben a pikkelysömör sérült bőrfelületen jelenik meg (a nap okozta leégés, horzsolás, oltás), ezt úgy hívják, hogy “Koebner jelenség.” Ha sikerül nagyon korán felismerni, akkor gyógyítható. 3. Infekció: Streptococcus fertőzés (mint például Streptoccusos torokgyulladás) esetleg kiválthatja a pikkelysömör bizonyos formáját, mint a guttált pikkelysömör 4. Gyógyszer: Néhány gyógyszer bizonyos embereknél kimutathatóan kiválthat pikkelysömört vagy annak fellángolását. Lítium - pszichiátria gyógyszer Maláriaellenes készítmények (quinacrin, chloroquin és hydroxychloroquin) Néhány vérnyomást szabályozó gyógyszer Quinidin - szívgyógyszer Indometacin - gyulladáscsökkentő Néhány szteroid készítmény megvonása (kortikoszteroidok) Amennyiben úgy gondolja, hogy a gyógyszer, amit szed, befolyásolja pikkelysömörét, akkor beszéljen orvosával, illetve ápolójával, gyógyszerészével mielőtt gyógyszert váltana.