Ha valaki állandó hányingerrel küzd,gyakran remeg és sír, akkor szorongásos probléma állhat a háttérben. Hogy melyik formája lehet ez a szorongásnak, abban szakember tud segíteni. Részlet a 2010. július 26-i élő videorendelésből.

Editke87 jeligével jött egy kérdés. Ő egy 23 éves leány, teljesen normális életet él, írja. Mondhatnám, hogy semmi gondom, mégis szorongok, rosszul vagyok minden nap. Állandóan hányingerem van, nem merek enni, már éjszaka is arra ébredek, hogy hányingerem van. Elkezdek remegni, rám jön a sírás. Ilyenkor általában veszek be egy gyógyszert hányinger ellen, aztán lassan megnyugszom, hogy nem fogok hányni és elalszom. Már régebben is voltak ilyen problémáim, de ez egyre rosszabb. Már néha úgy érzem, hogy megőrülök. Voltam már orvosnál, azt mondta, pszichés. Írt fel enyhe nyugtatót, amitől egyáltalán nem voltam jobban. Azt ajánlották ismerősök, hogy keressek fel egy kineziológust. Az a kérdés, hogy szerintem érdemes lenne-e, vagy milyen orvoshoz lenne érdemes fordulni és van-e remény, hogy jobb legyen. Ezt kérdezi Editke87 jeligével egy hölgy, egy 23 éves hölgy. A panaszai alapján Editke én úgy látom, hogy Önnek szorongásos problémái vannak. Hogy ez pontosan milyen természetű, eléri-e a betegségszintet? Ha igen, akkor a szorongásos betegségcsoporton belül vajon melyik altípus, például pánikbetegség, vagy valami generalizált szorongás, vagy egyéb formája a szorongásnak. Ezt egy megfelelően képzett szakember tudná eldönteni. Én Pszichoterapeutára, vagy pszichiáterre gondolnék első körben és kevésbé mondjuk kineziológusra. Azt javaslom tehát, hogy ilyen szakembert keressen fel, vele megbeszélheti. Elmondhatja, hogy milyen panaszai vannak, mióta. Van-e a családban valami hasonló. Azért az, hogy teljesen normális életet él, nem tudom, hogy ezt miért kellett Önnek hangsúlyoznia, mit ért ezalatt. Néha teljesen normális életet élő embereknél is fennáll az például, hogy valamitől mondjuk frusztráltnak érzik magukat. Valamifajta gátoltságot éreznek a mindennapjaikban, vagy párkapcsolati problémáik vannak. Egzisztenciális gondokkal küzdenek, satöbbi, satöbbi. Ez mind beletartozik a normális életkategóriájába. Mondjuk a szerelmi élet útvesztőiről aztán nem is beszélve. Tehát azért gondolom, hogy elsőnek egy pszichoterapeuta, vagy esetleg pszichiáter szakorvost keressen föl ezzel a panaszaival. Asszem utána még mindig dönthet úgy esetleg, hogy nem veszi igénybe azt, amit ők kínálnak magának. Elmegy valamilyen alternatív módszerrel dolgozó szakemberhez