A szív pumpafunkciójának gyengüléséhez vezető szívbetegség, amely az izom saját betegségére vezethető vissza. Ha más elváltozás eredményeként alakul ki (pl. magasvérnyomás-betegség), másodlagos kardiomiopátiának nevezzük. Tágulásos (dilatatív) kardiomiopátia során a szív üregei tágulnak, azonban a szívizom petyhüdt, összehúzódásra kevésbé lesz képes. Másodlagos formájának kialakulásában szerepet játszhat a koszorúerek betegsége, magas vérnyomás, alkoholizmus, szívkárosító gyógyszerek, szívbillentyű-rendellenességek, szívizom-gyulladások. Kardiomiopátia kialakulhat a szívizom megvastagodásának eredményeképp (hipertrófiás), amely a vér kiáramlási pályáján szűkületet okoz. A bal kamra tágulékonyságának károsodása a kamra telítődésének zavarát eredményezi (restriktív forma). Ezeken kívül számos egyéb típusa létezik.

A billentyű rendellenes működése rendellenes keringést von maga után, amelyet a szív ellensúlyozni próbál. Szűkület esetén a véráram nehezített, a szív préseléssel próbálja fokozni az átáramoltatott vérmennyiséget, ami a szívizom megvastagodásához vezet. Tágulat esetén a nagyobb részen visszacsorog a vér, ami a szív számára nagyobb térfogatterhelést jelent, ennek következménye szintén szívizom-vastagodás lesz. A szívizom vastagodási lehetősége egy idő után kimerül, ennek következtében szívelégtelenség alakul ki. A szívüregek tágulata trombózis (vérrög) kialakulására hajlamosít.

A BETEGSÉG TÜNETEI

Gyakran tünetmentes, ha mégsem, a szívelégtelenség tüneteivel megegyező panaszok jelentkeznek: nehezített légzés, légszomj, mellkasi fájdalom, ritmuszavar, szívdobogásérzés, kifáradás, gyengeségérzés, szédülés, csökkent terhelhetőség. Előrehaladottabb eseteknél főként az alsó végtagon elhelyezkedő vizenyők, ill. éjszakai vizelés tapasztalható. A hagyományos orvosi vizsgálat során megnagyobbodott szív kopogtatható, a légzés hallgatásával a tüdővizenyő bizonyítható. Az EKG a szívritmuszavarokat mutatja ki. Fontos kiegészítő a szívultrahang, a mellkasröntgen, és esetenként a szívből szövettani mintavétel, amely a kiváltó okra is fényt deríthet.

KEZELÉS, TERÁPIA

A belgyógyászati kezelés a szívelégtelenség tüneteit mérsékli. Ezek között vízhajtók, ACE-gátlók, béta-blokkolók, angiotenzin-blokkolók, digitálisz készítmények szerepelnek. A vérrögök kialakulási veszélye miatt a beteget alvadásgátló kezelésben részesítik. A szívritmuszavarokra műtéti úton beültethető ritmusszabályozókat adnak. Előrehaladottabb esetekben szóba jön a szívátültetés.